Erősödött a Fidesz

A nyár egyértelmű nyertese a Fidesz: júniusban a választókorú népesség 20 százaléka támogatta, most 24 százaléknyian állnak a kormánypárt mögött. Szeptemberben az idei év eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz, híveik száma 1,9 millió fő. A rangsor második helyén a Jobbik áll, a nyár elején 15 százaléknyi választóra számíthatott, ezúttal 14 százalékos – 1,1 milliós – a tábora. Valamelyest javított az MSZP, júniusban 9, most 10 százalék tartja magát szocialistának, ez nagyjából 800 ezer főt jelent. A DK és az LMP folyamatosan szoros versenyt fut egymással, rendszerint az előbbinek van némi előnye. Így van most is, a Demokratikus Koalíciót a választóközönség 4 százaléka támogatja, az LMP-t 3 százalékuk – bő háromszázezer és negyedmillió szavazójuk van. Az Együtt-Korszakváltók Pártja megalakulása óta folyamatosan 1 százalékot ért el, ezúttal 2 százalékos a mért adat. A többi politikai erőnek minimális, tizedszázalékokban mérhető tábora van. A nyári hónapokban a pártoktól távolságot tartók aránya nagymértékben, 44-ről 38 százalékra csökkent, a korábban tanácstalan választók zömmel a Fidesz mellett aktivizálódtak. Számuk ugyanakkor még mindig jelentős, 3 millióan nem neveztek meg kedvelt pártot. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékkal vezet, a Jobbik 26 százalékos. Az MSZP ebben az aktív körben 17, a DK 7 százalékot ér el. Az LMP 5, az Együtt 1 százalékot kap a biztos pártválasztói csoportban - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS szeptember első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A Fidesznek ezen a nyáron úgy sikerült bővítenie a szavazótáborát, hogy aktivizálta a korábban pártot nem találók nagyjából 300 ezres csoportját. Leginkább a harmincas-negyvenes korosztályban sikerült új támogatókat szereznie a kormánypártnak, júniusban 17 százalékos volt itt a támogatói kör mérete, most 31 százalékos. Az átlagos (4 százalékos) növekedésnél nagyobb sikert tudott elérni a kormánypárt még a közép-és felsőfokú végzettségűek, a szellemi munkát végzők körében, valamint a vidéki városokban – e rétegekben az elmúlt negyedévben 8-10 százalékkal gyarapította a táborát. A Fidesz egyetlen kivételtől eltekintve minden társadalmi rétegben a legkedveltebb párt. A 30 év alattiak körében továbbra is a Jobbik népszerűsége a nagyobb: 27 százalék, szemben a kormánypárt 16 százalékával.

A Fidesz a leginkább megosztó párt, nemcsak a támogatottsági listát vezeti (24 százalékkal), hanem az elutasítások rangsorában is első helyen áll, lényegében ugyanilyen aránnyal (23 százalékkal). Az MSZP-t 17 százaléknyian, a Jobbikot 13 százaléknyian tartják a leginkább ellenszenves pártnak. A választói viselkedés természetes része, hogy a baloldali pártok híveinek többsége (a DK-sok 64, az MSZP-sek 60 százaléka) mindenekelőtt a Fideszt utasítja el. Az viszont már eléggé meglepő, hogy a Jobbik szavazói részéről is markáns ellenérzések fogalmazódnak meg. A nemzeti radikális párt hívei körében ugyanis többen idegenkednek a Fidesztől, mint az MSZP-től: előbbit négytizednyien nevezték meg a legnagyobb mértékben elutasított pártként, utóbbit egyharmadnyian. Jelzi a jobbikosok távolságtartását az is, hogy csak minden tizedik tartja számon a Fideszt második kedvelt pártjaként. A kormánypártiak nyitottabbak, hiszen 20 százalékuknak a Jobbik a tartalékja s ennél kevesebben, 15 százaléknyian éreznek heves ellenszenvet.

Az adatfelvétel ideje: 2015. szeptember 7-15.

A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.