Magyarország, ismerlek?

Az Ipsos 14 országban, köztük hazánkban végzett felmérést azzal a szándékkal, hogy feltárja az emberek tájékozottságát néhány, nemzetközi érdeklődésre számot tartó szociológiai tényről. A magyar lakosság a tájékozottsági rangsorban nem szerepelt túlságosan jól, a 10. pozíciót foglaljuk el. A svédek ismerik leginkább saját társadalmukat, de a németek és a japánok tájékozottsága is figyelemreméltó. Legkevésbé az olaszok és az amerikaiak vannak tisztában az országukra vonatkozó tényekkel. A magyarok a legutóbbi parlamenti választáson való részvétel és a munkanélküliség mértékében tévednek a legnagyobbat – az előbbit a ténylegesnél sokkal kisebbnek (47 százalékosnak), az utóbbit a hivatalosnál jóval magasabbnak (39 százalékosnak) gondolják.

A következőkben bemutatjuk a felmérésben szereplő témákat, s összehasonlítjuk a tényeket és a lakosság feltételezéseit, a válaszok alapján számított átlagos becsléseket. A felhasznált tényadatok nemzetközi és hazai statisztikákból származnak.

Fiatalkorúak terhessége: a magyarok feltételezése szerint hazánkban a 15-19 év közötti lányok 16 százaléka szül gyermeket, a valóságban azonban csak 2 százalékukra igaz. Ezzel a tévedéssel a tájékozottsági rangsor vége felé, a 11. helyen vagyunk.

Muszlimok: Magyarországon a muszlim valláshoz tartozók aránya minimális, csupán egy-két tizedszázalékban mérhető. A lakosság viszont azt gondolja, hogy ennél többen, 7 százaléknyian sorolhatók a csoportba. Ezzel a túlzó becsléssel is viszonylag közel állunk a tényekhez, nálunk pontosabban csak 3 három országban (a szintén 1%-nál kisebb arányt felmutató Dél-Koreában, Lengyelországban és Japánban) tudták, hogy mekkora a muszlimok aránya.

Keresztények: a 2011-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a keresztény vallásokhoz tartozók aránya 53 százalék, az emberek szerint ennél többen, 62%-nyian tartoznak ebbe a csoportba. Ismeretszintünk alapján a második helyen állunk a németek mögött, akik százalékpontosan tisztában vannak vele, hogy náluk mekkora e vallási közösség nagysága. Némileg felment bennünket a teljesen precíz becslés alól, hogy a legutóbbi népszámlálás vallási, felekezeti besorolására vonatkozó adatai vita tárgyát képezték. Az előző, 2001-es cenzusnál még a jelenleginél sokkal többen, 73 százaléknyian vallották magukat kereszténynek. A jelentős csökkenés feltehetően abból fakad, hogy amíg 2001-ben 11 százaléknyian nem válaszolták meg a népszavazás vallást firtató kérdését, most pedig 27 százaléknyian tartózkodtak.

Bevándorlók: a nemzetközi hivatalos statisztikák szerint hazánkban az itt élők 2 százaléka számít bevándorlónak, a lakosság szerint ennél jóval magasabb, 16 százalék az arányuk. A felmérésben szereplő összes országban felülbecsülik a bevándorlók jelenlétét, mi a tájékozottsági rangsor 10. helyén vagyunk. A kutatás során, válaszaikat követően tájékoztattuk az embereket a tényleges arányról, s megkérdeztük, miért gondolják, hogy a bevándorlók többen vannak a hivatalos statisztikában szereplő adatoknál. A legtöbben (49 százaléknyian) különösebb érdemi érv nélkül megismételték, hogy a 2 százaléknál biztosan nagyobb a bevándorlók aránya hazánkban. Az is gyakori (40%-ra jellemző) érv, hogy sokan illegálisan érkeznek és tartózkodnak Magyarországon, s ők hivatalosan nincsenek számon tartva. A téves észlelést indokoló harmadik leggyakoribb választípus arra hivatkozott (36 százaléknál), hogy a szűkebb környezetük tapasztalatai alapján említették viszonylag magas arányokat.

Időskorúak: a magyarok a valóságosnál sokkal idősebbnek gondolják a társadalmat. Az emberek becslése szerint a teljes lakosságon belül a 65 év felettiek aránya 40%, ténylegesen viszont sokkal kevesebben (18 százaléknyian) élnek hazánkban ilyen korú emberek . A világ más részein is eltúlozzák az idős korosztály nagyságát, a tájékozottsági rangsorban középen – 14 ország között a 8. helyen – vagyunk.

Választási részvételi arány: bár csak néhány hónapja volt a legutóbbi parlamenti választás, mégis jelentősen alábecsüljük az ott megjelent szavazók arányát. A valóságos 62 százalékos részvétel helyett az emberek 47 százalékra emlékeztek. Valószínűleg az ismeretek torzulásába belejátszik az EP-választás alacsony részvételi aránya is. Egyébként világszerte jellemző a választási részvétel alulbecslése, a miénk a nagyobbak közé tartozik, s ezzel az ismeretek rangsorának 11. pozícióját érjük el.

Munkanélküliség: a magyar lakosság sokkal nagyobb munkanélküliséget feltételez, mint amekkora a hivatalos statisztikákban szerepel. Az emberek rendkívül magasra, 39 százalékosra teszik a munkanélküliek itthoni arányát, miközben a tény 11% körül van. Tévedésünk jelentős, csak a dél-koreaiak és az olaszok tájékozatlansága nagyobb ezen a téren.

Várható életkor: a 2014-ben hazánkban születő gyerekek várható élettartama 75 év, de ennél jóval pesszimistábbak vagyunk, prognózisunk csupán 68 évre terjed. A tényleges mutatótól való eltérésünk alapján a 13. helyen állunk a sorban, a dél-koreaiak nálunk is pontatlanabbak voltak.

Bűnözés: A magyar lakosság többsége, 61 százaléka úgy tudja, hogy a gyilkosságok száma az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Valóságnak megfelelő választ (az életellenes bűncselekmények aránya csökkent) mindössze 16 százaléknyian adtak, 23 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. E tekintetben is a sereghajtók táborát erősítjük, nálunk nagyobb mérvű téves észlelése csak a dél-koreaiaknak és az olaszoknak van.

A felmérést az Ipsos végezte augusztus második felében, online módszerrel, 14 országban. A megkérdezettek száma 11500 fő, a magyarországi minta 500 fős volt.

Az Ipsos Zrt.-ről
Az 1990-ben alapított, 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként működő kutatóintézet, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A párizsi székhelyű Ipsos Csoport a világ harmadik legnagyobb piackutató vállalata. (ipsos.hu)

További információ
Závecz Tibor véleménykutatási igazgató (tibor.zavecz@ipsos.com)